A cím ne tévesszen meg senkit, mert nagyon is közel volt a városhoz (Tábor, Csehország), ugyanakkor szinte egy puszta közepén készült el a teljes verseny egy igen komoly infrastruktúrával. A versenyről sok helyen lehet olvasni, hogy az elit nőknél Pauline Ferrand Prevot, míg a férfiaknál az "új generáció" tagjai uralták a versenyt.

A cyclocross világbajnokságok az utóbbi (~15 év) években egy kivétellel Európában kerültek megrendezésre és a világbajnokság miatt 2001, 2010 után 2015-ben is a 35 ezer lakosú Táborra fókuszált a téli kerékpáros világ. A városon keresztülautózva kevés maradandó emlék égett a retinámba. Vagy sikerült ezeket elkerülnünk vagy nincs ilyen neki. A verseny népszerűségét jelzi, hogy 20 kilométeres körzetben már december elején elfogytak a megfizethető (<5000 Ft/fő/éj) szállások. A verseny előtti hétfőn mégis sikerült ~25 kilométerre egy kis családi panzióban egy szobát foglalni, ahol a többi vendég is valószínűleg a világbajnoksághoz kötődött.

Szóval nem kis turisztikai (gazdasági) vonzata van egy ilyen volumenű rendezvénynek. És itt nem a 24 eurós belépőjegyre gondolok, hanem inkább a városban/környéken elköltött koronákra. Nem véletlenül rendeznek ilyen "cirkuszokat", hiszen egy ekkora esemény nagyon sok vendéget vonz. Az "okkal érkezőket" sokkal könnyebb ott tartani, mint akiket pusztán a környezet miatt próbálnánk odacsábítani. Ha úgy nézzük, megéri befektetni...
Most már azt is tudom, hogy a világversenyeken miért lóg bele minden amatőr fotós/videós felvételébe néhány néző feje/keze vagy éppen zászlók... A hazai versenyekhez szokott nézőnek szokatlan lehetett, hogy nehéz volt jó helyet találni, hiszen itt általában kettő sorban tömörültek a pálya szélén.

Három nézőtípust különböztethetünk meg:
Az első csoport már a rajt előtt egy fél órával (bár már akkor is sokan voltak a kordonok mellett) fix helyet foglalt a pálya szélén és a futam végéig abból az egy pontból nézte a versenyt. Ez jó volt, mert karnyújtásnyira voltak tőle a versenyzők, rendesen lehet látni is, viszont nagyjából úgy volt, mint a Forma 1-ben, hogy csak 7 percenként látta elsuhanni maga előtt a mezőnyt.
A második csoport próbálta kihasználni a pálya "rövidségét" és a versenyzők egy köre alatt több helyen is ott lenni. Ilyenkor a mezőny elhaladta után kisebb-nagyobb csoportokba rohantak át a pálya másik, még szabadon lévő pontjára. Többször lehetett látni a mezőnyt, mint egy fix pontból, de megvolt az esélye annak is, hogy csak a második sorba fért be valaki.
A harmadik csoport pedig sörözni jött... Na jó, talán nem, de ők inkább a pálya négy pontjára kihelyezett óriáskivetítőn követték az események menetét. De szigorúan sörrel a kezükben a közel nulla fok ellenére is.

Ott középen a kordon megmentette egy tenyérnyi fű életét

Rendezői szemmel is figyeltem a versenyt, hiszen a jobbaktól nem szégyen tanulni. És ha valakik jól szerveznek, akkor ők azok voltak. Úgy láttam, hogy minden perfektül, pontosan zajlott. A feladatokat jól felosztották a nagyjából 10 hektáros kiterjedésű rendezvényen.

Komoly logisztika áll a verseny mögött, ehhez nem fér kétség. Az első számítás, amit végeztem az a helyszínen levő kordonok száma volt: a pálya kicsivel több, mint 3 kilométer hosszú, aminek mindkettő oldalát végigrakták kordonokkal (ez a szabály). Három méteres kordonokból mintegy 2000 darabot kellett felhasználni. Ezeknek a tömege ~20 kg, tehát összesen 40 tonna volt csak a kordon, amit kettő kamion tudott odaszállítani.
A kordonok mellett a mellékhelyiségeket a ToiToi szállította. Kettő ilyen szigetet láttam, ezeknél kb. 10-15 mobil wc és 20-25 piszoár volt. Elég volt erre a tömegre, viszonylag kevés "természetkedvelőt" lehetett látni a fák között...
Hosszasan sorolhatnám a verseny különböző elemeit, de nem akarok annyira belemélyedni.
A már említett négy kivetítőt egy teljes pályát lefedő hangosítási rendszer egészített ki, aminek hála mindenhol lehetett hallani a szpíkert. Hallani lehetett, viszont érteni kevésbé, mert a cseh szpíker jelentősen többször kapott szót, mint angolul beszélő társa, így az ő mondataiból általában csak a tulajdonneveket sikerült kiszűrni.

És mit szűrtem le az egészből? Azt, hogy hiába van hideg, hiába tél, ez egy nagyon népszerű versenyforma és igenis érdemes cyclocross versenyt rendezni! Ez is megerősített, hogy 2015. november 15-én immáron negyedszer fog elrajtolni a Veszprém Cross!