Az optimális üléspozíciót mindenkinek egyénre szabva kell megtalálni, ehhez próbálunk most segítséget nyújtani. A bemutatandó séma előtt csak a keresgélés ment az optimális aerodinamika és a kényelmes üléspozíció közt.

Váll szélesség: A vállcsontok közti távolság.

Belső lábhossz (lépéshossz): A páciens háttal áll a falnak és a lábai közt felemelik a vízmértéket (nagyjából olyan erővel, mintha nyeregben ülne). A padló és a vízmérték felső fele közti távolság felel meg a lépéshossznak.

Törzshossz: A medencének és hátnak teljesen a falhoz kell nyomódnia, miközben az ülőfelülettől és a szegycsont V alakú mélyedése közti távolságot mérjük.

Karhossz: Lazán lógatott kézpozícióban a válltól az ökölbe fogott kézfejig mérünk.

Ülésmagasság: A középcsapágy távolsága a nyereg ülőlapjának a közepétől.

Ülésmagasság = 0,885 * belső lábhossz +/- 10 mm

A +/-10 mm-es eltérés a különböző pedál magasságából, a stoplitól, a különböző hajtókarhosszból és a személyes ízlésből adódik.

Nyereghelyzet: A nyeregnek vízszintesen kell állnia a kerékpáron. A nyereghelyzet akkor megfelelő, ha a hajtókar 3 órás állásban van és a pedál tengelye függőlegesen vonalba esik a térdkalács mögötti forgásponttal.

Egyéni dőlésszög: A választott pozíciót egy N faktor jelöli, ami a következő számításokhoz szükséges.

N = 0,545 - aerodinamikus

N = 0,535 - sportos

N = 0,520 - komfortos

Üléstávolság: Az ülés hegyétől a kormányig (felső kormányfogás).

A választott dőlésszög befolyásolja ezt a távolságot.

Üléstávolság = N * (törzshossz + karhossz) - (0,59 * nyereghossz)

Nyereg emelkedés: A kormány magassága és a nyereg ülőfelület magasságának különbsége. Minél nagyobb ez a különbség, annál áramvonalasabb, de annál kényelmetlenebb is az üléspozíció.

Kormányszárhossz: A nyereg beállítása után, a nyereg hossza és a kívánt nyereg emelkedés megadja, hogy milyen hosszú kormányszár szükséges.

Kormányszélesség: Ez a váll szélességtől függ és nagyjából megfelel annak.

Hajtókarhossz: Ezt sok tényező befolyásolja és valószínűleg örökké kérdés marad. A legfontosabb befolyásoló méret a lépéshossz (belső lábhossz).

Hajtókarhossz = lépéshossz * 0,205

Kormányvég: Normál esetben párhuzamos kell, hogy legyen a földdel, de a csukló érdekében jó, ha kicsit meg van döntve magunk felé.

Miután az üléspozíciót nagyjából beállítottuk kezdődhet a finomhangolás, ami az egyéni igények szerint történik.

Ülésmagasság: A hosszan és magas csapásszámmal végzett hajtásnál egy kicsivel alacsonyabb nyeregmagasság a kényelmes. Az enyhén magasabb nyeregpozíció a lassan és keményen hajtóknak kedvez.

A túl alacsony nyeregállást a térdkalács fájdalma jelzi, míg a túl magasat pedig a térdhajlat vagy a vádli fájdalmához vezet. Hajtás közben a csípőnek semmi esetre sem szabad ide-oda mozognia a nyeregben.

Nyeregállítás: A hegyikerékpárosok egy kicsit hátrébb állítva használják a nyergüket, pont ellentétben az időfutam kerékpárosokkal, akiknél a nyereg a lehető legjobban előre van tolva. Ez nagyon elnyomja az ülőcsontokat, így feljebb lehet kissé emelni a nyerget. Ilyenkor a gátterületet és nemi szerveket éri nyomás, ezen a nyereg előre döntésével tudunk segíteni.

Hajtókarhossz: A rövid hajtókar általában a kisebb embereknek, kritériumspecialistáknak vagy azoknak, akiknek hosszú alsó lábszára és kis lábfeje van. A hosszú hajtókart inkább a magasabb sportolók, a hegyi és időfutam versenyzők használják, valamint azok, akiknek hosszú combjuk és nagy lábuk van.

Áramvonalasság: Minél meredekebb a nyeregcső szöge, annál jobban előre lehet tolni a nyerget, így az üléspozíció a kisebb homlokfelület és az áramvonalasabb forma miatt "gyorsabb" lesz.

Ennek a pozíciónak az előnye főleg az időfutam és triatlon kerékpároknál jön elő, de kis mértékben alkalmazható az országútiknál is.